Gerlaki Atikah Dóri ,AFS  cserediákunk Malajziában.

Atikah, nagylelkü-t jelent malájul.

Hát először is, mivel lusta vagyok blogot csinálni, ezért gondoltam megírom ide. Nem fogok minden egyes napomról vagy hetemről írni. De a legérdekesebbeket és a legfontosabbakat leírom. Mivel megkértek rá.

Hát először is Malajziában fogok tanulni 1 évig, AFS cserediák programmal. Mindenki azt mondta, hú de nagy buli, maláj kvák(bocsánat), meg egzotika. Hát már mindkettővel találkoztam. Július 5-én érkeztem meg KLIA-ra, és 2013 Június 5-én érkezem meg a Ferihegyi reptérre. A nyelv maláj, de megértik az angolt. Otthon amit tudtam Malajziáról, hogy csípős a kaja, nincs wc, csak valami ahhoz hasonló a földben,és hogy nagyon barátságosak. Hát tényleg így van. Aztán amikor megérkeztem, a 3 napos orientáción találkoztam más dolgokkal is, csótányok, 1 ujj hosszúságú, és 4 ujj széles. Ami a célom, hogy jól megtanuljak angolul, meg malájul is egy kicsit. De inkább mesélek az élményekről, meg a nem élményekről. A családomról azt hittem, hogy nagyon kedvesek, és fogadóképesek, mert szerintem aki eltervezi hogy fogad egy cserediákot annak tudni kéne, hogy hogy kell viselkednie vele. Zárójelben én vagyok a 4. Első nap elmondták a szabályokat,kézzel mosd a melltartód, a bugyid. Vödörbe mehet a víz, öntsd magadra. Ha betétet használsz mosd ki, mert a vér kosz. Amikor először elmentem wcre, annyit láttam, hogy egy lyuk a földön, és mellette egy slag. És bejelentem ez itt normális körülményű család. Sőt. A lényeg, hogy már belejöttem. Az első nap iszonyatosan szörnyű volt, bejelentette a fogadóanyuka, hogy elutazik 4 napra. És szinte csak hétvégente látom. Az első kérdéseim között benne volt,hogy miért fogadtak cserediákot. A válasz szíven ütött. Mert a hugod sokat van egyedül,ő akart. Aki azóta alig beszélget velem. Itt a tanítás januárban kezdődik, és novemberig tart. A "szüleim" bejelentették, hogy csak 2 és fél hét múlva menjek suliba. Na mondom ezaz. Aztán amikor reggel felkeltem, és nem engedtek ki a házból, nem mehettem sehova, és takarítani nem engedtek, segíteni nem engedtek, tv-t ne nézzek, viharos évszak. Igen ami nekünk otthon nyár, az itt is, de esővel együtt.Hát jó, olvasok. Gépezni nem akarok, de megnéztem egy jó angol filmet. Még aznap felhívtam a körzetest,hogy suliba akarok menni. Szerdán kezdhetem, mindenki barátságos volt. Olyannak éreztem magam mint az egyetlen hal az óceánban.Estefelé elmentem sétálni, és 6 utcával arrébb tudták a nevem. Én pedig senki nevére nem emlékeztem, mert itt nem Kovács,meg Nagy ám minden. A vallásról is mesélek egy kicsit, mielőtt mindenki azt hiszi, hogy minden órába akárhol vannak a muszlimok földre borulnak és imádkoznak. Speciális köszönés van a nők között, kezet a homlokra. Férfiaknak NEM. Nincs kézrázás, megérinted mondod Szia, és a szívedre teszed a kezed. A muszlimokat mindenki nagyon keménynek hiszi, de nem azok. Muszlim családom van, a hajukat azért takarják el, mert az az egyetlen olyan dolog, ami az övék, és amit nem kell másoknak látni. De belépnek a lakásba, leveszik, bomlik a haj, röhögnek, és ugyanolyan lazák mint MI. Hiszen emberek. Igaz, amikor imádkoznak akkor nem, de ez nálunk is így van. Már aki hisz. Istenben. Az én bátyám pl. napi 20szor jár el az úgymond templomba, itt Suraunak hívják. Aztán amit mindenképp leszertnék írni, és ez cserediákoknak szól, vagy csak egy tapasztalat. Tehát, cigaretta. Otthon tinik 50 vagy még több százaléka szívja. Jelentkezési lap: dohányzol? nem. megígéred hogy az afs-es éved alatt sem fogsz? igen.
hát ezt nem hiba volt beleírni, de jobban átkellett volna gondolni. Első nap megkérdezte anyukám, azt mondtam nem. Bocsi anya, most ezt olvasod,és nem vagy büszke,de másra igen. Szóval, 2 és fél hét után elmondtam hogy igen cigizek, és néha eljártam az utca végébe. Erre ő. Ha meglátja a lapomon, hogy cigizik, akármennyire is aranyos vagyok, nem fogad be. ÉS EZ ÍGY VAN AZ ÖSSZES FOGADÓ CSALÁDNÁL! Azért, téged választanak mert látják hogy NEM cigizel, aztán bejelented és mit kapsz? Én azt kaptam. Két választást, vagy még a héten keresnek egy másik családot, vagy lerakom. És mit választottam? Amit szerintem nagyon sokan nem választanának. Én azt választottam, MARADOK. LERAKOM. A nehezebb utat választottam, nem a menekvést, hogy elmegyek másik családhoz. És remélem ezért még nagy ajándékot kapok az élettől. A családomról meg annyit, hogy nem nagyon beszélgetnek velem, alig vannak itthon. De feltalálom magam, nagyon aranyosak, és kedvesek az osztálytársaim, és mindenki meghívott a házukba Hari Rayan. Szóval ez történt 4 hét 5 nap alatt.
 

U.i.: És itt a cigizés rosszabb, mintha meghal egy családtag...)