A szüleim jó ötletnek tartották, hogy kiküldjenek egy idegen országba. Ráadásul van egy ismerősöm, aki 2 évvel ezelőtt volt cserediák Magyarországon - Szegeden lakott de már akkor is mondta, hogy Székesfehérvár a legjobb körzetJ . Ő nagyon sokat mesélt az országról, neki nagyon tetszett, ezért gondoltam, hogy én is szeretnék ebbe a klassz országba jönni.

Az országról körülbelül annyit tudtam, hogy ott van valahol Kelet-Európában. Van benne a Duna, a Balaton és a híres főváros, Budapest. Sokat hallottam a gulyáslevesről és a palacsintáról. Az emberek általában azt mondták, hogy a magyar emberek nagyon barátságosak és kedvesek. Én is ugyanezt tudom elmondani: a magyarok nagyon barátságosak (de mindig vannak kivételek is persze), ezen kívül nekem nagyon pozitív, hogy büszkék az országukra és a kultúrájukra is, humoros emberek.

Az, hogy nagyon meleg van. Németországban más a klíma, ezért meglepődtem egy kicsit. A fejemben pedig az járt – és ez sokkal fontosabb -, hogy most kezdődik valami új, és reméltem, hogy ebben az évben nagyon sok jó dolog fog velem történni, talán még változom is egy kicsit.

Főleg az első héten éreztem rosszul magam, mert sokat voltam egyedül otthon, és nem tudtam, hogy mit csináljak, nem volt semmi programom a délutánokra. Ezen kívül hiányzott a német családom. Ezt úgy próbáltam megoldani, hogy kevesebbet telefonáltunk, inkább e-mail-eztünk, és azt is egyre ritkábban, így már nem tűnt annyira rossznak az egész. Később pedig már annyira jól éreztem magam, hogy nem gondolam ezekre a dolgokra. (Németország pedig soha nem hiányzott, mert tetszik Magyarország.)

A magyar karácsony nagyon tetszett, mert – habár mi is ünnepelünk, és akkor minden utca díszekkel van tele – itt sokkal különlegesebb és a családok is jobban együtt vannak; a szokások is nagyon tetszettek. Ezen kívül a névnap is jó dolog, nálunk azt hiszem, létezik, de senki sem tudja, hogy mikor van az övé, ezért nem is ünnepeljük. Nekünk talán csak egy nemzeti ünnepünk van, de akkor is csak annyit teszünk, hogy nem kell suliba/dolgozni menni. Itt pedig van a március 15., amikor sok előadás és program van, és ott van persze a szimbólum, a kokárda. Nagyon jó volt felvenni a kokárdát, úgy mentem az utcán, mintha magyar lennék, és velem szemben is csupa kokárdás ember jött; na ilyen otthon nincs.

Sokat fogok mesélni az országról, a mindennapi életről, a kultúráról, a magyar emberekről, a nagyon jó barátokról, akiket megismertem, a magyar AFS-ről és az önkéntesekről, a vicces magyar órákról, a sok utazásról, ilyesmikről...

Szerencsére csak kis problémáim voltak, azok is inkább az évem elején. Akkor nagyon csendes voltam, nem tudtam, hogy hogyan csináljak valamit, sok volt az új ember. Magányosnak éreztem magam, de ahogyan telt az idő, egyre több embert ismertem meg, és sok barátom lett, akik végig sokat segítettek nekem.

Legrosszabb élményt nem tudnék mondani, mert szerintem nem is voltak nagyon szörnyű dolgok. Kicsi problémája pedig mindenkinek van. Legjobb élményt meg azért nem tudok mondani, mert nagyon sok dolog történt, ami nagyon jó volt. Szerintem az egész évem tökéletes volt, semmit nem csinálnék máshogyan. Tetszettek az utazások, mert sok új dolgot ismertem meg. Talán volt egy Nr.1. sztori de ezt szerintem cenzúrázni kéne;).

Sokmindent megtanultam ebben az évben, új tapasztalatokat szereztem. A személyiségem is változott: nyitottabb és őrültebb lettem, de sokkal komolyabb is egyben. Régen nagyon fontos volt, hogy mit gondolnak mások rólam vagy arról, amit csinálok, de most már ez annyira nem érdekel.

Jajj, amikor meghallottam, azt hittem, hogy kínaiJ . Nem gondoltam, hogy ilyen nehéz, de meg akartam tanulni. Sok dolgot még most sem értek, mert a nyelvtan nagyon bonyolult, de mivel német vagyok, legalább a kiejtést nem volt annyira rossz megtanulni. Mióta tudok beszélni, és meg is értenek az emberek, sokkal jobban érzem magam, és minden hirtelen könnyű lett.

Először is nagyon irigyellek, mert Te most mész, az én évemnek pedig most van vége. Szerintem biztosan fantasztikus időszak lesz, mert minden cserediáknak az van, ha egy egész évet tölt külföldön. Sok nehéz dologgal fogsz találkozni, mert persze nem minden csak buliból és álmokból áll, de próbálj mindig optimistán gondolkodni. Legyél mindig elég őrült, hogy új dolgokat próbálj ki, és nyitott, hogy sok jó embert ismerj meg, akik a barátaid lehetnek! Ne félj, ez lesz életed legeslegjobb éveJ !!!